Nincs olyan család, ahol ne fordulna elő egy-egy jó nagy veszekedés. Mivel emberek vagyunk, esendők, gyengék és vannak pillanatok, amikor tényleg elpattan az utolsó húr is. Ilyenkor persze a legkönnyebb a másikat hibáztatni, minden gyengeségét a fejéhez vágni, és elfutni saját magunk elől. Ám ha mégis megpróbálunk uralkodni magunkon és a kialakult káoszon, előbb-utóbb elvonul a vihar.

Az itt olvasható „szabályokat” házaspárok osztották meg egymással a saját tapasztalataik alapján azzal kapcsolatban, hogy hogyan „kell” veszekedni. Egyik-másik szabályról azonban egyesek azt mondták, hogy azt szinte lehetetlen betartani. Az itt olvasható sorok provokatívak is egyben, ám mindenképp érdemes őket átgondolni.

A veszekedés szabályai

1. Amikor „kezdődik”, tegyetek egy bátor, nehéz és váratlan lépést: egy pillanatra érintsétek meg / fogjátok meg egymás kezét. Ha lehetséges, ne is eresszétek el még egy darabig. Közben nézzetek olyan gyakran egymás szemébe, amilyen gyakran az csak lehetséges.

2. Egy kis önuralom elégséges, hogy megtanuljátok időzíteni a veszekedést. Egy-két példa: nem az utcán, hanem otthon… Nem mások jelenlétében, hanem egymás közt. Nem a gyermek(ek) előtt, hanem négyszemközt. Nem a vasárnapi mise előtt vagy közvetlenül utána, hanem mondjuk kedd délután négy és öt között. Nem az ebéd alatt, hanem … stb.

3. Egyszerre csak egy beszéljen, a másik szeretettel figyeljen, hogy megérthesse társa álláspontját, érveit.

4. Ha társad beszél, még ha ellenérzést is vált ki belőled, uralkodjál magadon: hallgasd végig, ne szakítsd félbe.

5. Ne a társad rossz oldalaival dobálózz („Te már csak ilyen vagy!” – ezt nevezzük „TE” üzenetnek), hanem saját nevedben, a saját érzéseidről beszélj („Nekem fáj, hogy mindennap ilyen későn jössz haza” – ezt nevezzük „ÉN” üzenetnek).

6. Az éretlen, veszélyesen veszekedők mindig a társaik negatív oldalát ostorozzák, s onnan el nem tágítanak. Az érett módon vitázó-veszekedő mindent nem a saját, hanem a kapcsolat szemüvegén keresztül lát. (A kérdés nem ez: „Vajon megértenek-e most engem? Keresztül tudom-e vinni azt az igazat, amelyről szentül meg vagyok győződve?”, hanem inkább ez: „Mit jelent mindez kapcsolatunk szempontjából?”).

7. Ha lehetséges 24, legfeljebb 168 órán belüli dolgokról veszekedjetek. A múltból visszamaradt, régi sebeket egyedül a Szentlélek tudja meggyógyítani. A régi sebek feletti állandó veszekedés egy párkapcsolat lassan ácsolt koporsója.

8. A krisztushívők tudják, hogy „nélkülem (Jézus nélkül) semmire sem mehettek”. Csak az együtt imádkozó párok szeretettel teli és lelkileg is állandóan ápolt kapcsolata lehet biztonságos medre gyakori, ámde szükségszerű veszekedéseknek. Az Isten nélkül veszekedő barátságok, házasságok nagy része válással végződik. Ha nem az Igazság győz, akkor mindenkinek az igaza győz, s így a lelki egység már nem fenntartható.

9. Imádkozzatok gyakran külön egymásért és együtt magatokért, hogy a Szentlélek megtanítson a személyes konfliktusokon túljutni. 

Olvassátok el még gyakran az Ef 4, 1-32-t.